Az AI és a digitalizáció világa

Ebben az AI jam session-ben Papp Lászlóval, az i-Tango ügyvezető igazgatójával és Mester Sándorral beszélgettünk arról, hogy hol tart most az AI, és mi lehet a szerepe a digitalizációban.  Az adás rögzítésének időpontja 2025.04.11.

Résztvevők

Összefoglaló

A mesterséges intelligencia és a digitalizáció világa

Üdvözlöm, Tresch András vagyok, a Quattrosoft vezetője. Ez az cikk az április 11-én felvett podcast főbb gondolatait foglalja össze, ahol a mesterséges intelligenciáról beszélgettünk. Ez a magyarországi vezető informatikusok szövetsége (VISZ) podcast csatornájának, a VISZcast-nak egy újabb epizódja volt, a Quattrosoft sorozatának második része. Kötetlen, jam session jellegű beszélgetést folytattunk Mester Sándorral, a VISZ tartalom menedzserével és Papp Lászlóval, akit a szakmában Pölö néven ismernek, az i-Tango alapítójával és vezetőjével, aki korábban a Gartner képviselője volt.

Az AI jelene és határai

Érdekes volt hallani, ahogy Pölö megosztotta velünk, hogy a '80-as évek végén írta első diplomamunkáját természetes nyelvfeldolgozás és neurális hálók témában, egy IBM PC XT-n. Akkoriban én végeselemes módszerekkel foglalkoztam a diplomamunkám során. Pölö rámutatott, hogy bár az AI jelentősen fejlődött azóta, az alap architektúra és algoritmus lényegében ugyanaz maradt - a neurális háló továbbra is kulcseleme a mai AI-nak.Egyetértettünk abban, hogy bár nincsenek kvantum ugrások az AI alapjaiban, a jelenlegi rendszerek olyan bonyolultsági szintre jutottak, ami már meghaladhatja az emberi képességeket. Épp nemrég olvastam cikkeket arról, hogy még a fejlesztők sem értik teljesen, mi történik a modellekben. Az Anthropic kutatói például valamiféle MRI vizsgálathoz hasonló módszerekkel próbálták feltérképezni, hogyan aktivizálódnak a különböző részek a modellen belül. Ami nagyon furcsa, hogy a modellek elkezdenek "sunnyogni" - kihagynak 20-30-40 százaléknyi lépést a megjelenített folyamatból, és mégis megfelelő eredményt adnak.Pölö egy lenyűgöző példát említett: AI segítségével terveztek chipet, és az AI olyan megoldásokat alkalmazott, amelyek zseniálisak voltak, de a fejlesztők nem tudták megmagyarázni - például háromdimenziós megközelítést használt a klasszikus rétegzett szilícium lapkás megoldás helyett.

Az emberiség vs. AI intelligenciája

Pölö egy konferencián megkérdezte a közönséget, szerintük melyik intelligensebb: a világon élő összes ember együtt, vagy az összes működő mesterséges intelligencia. Szinte mindenki az emberiséget választotta - kivéve néhány AI fejlesztőt. Eszembe jutott a Google egyik mérnöke, aki azt állította, hogy az egyik modelljük már rendelkezik szuperintelligenciával, amit cégük erősen cáfolt. Én magam sem döntöttem még el, hogy pontosan mi is a mesterséges intelligencia - nem vagyok meggyőződve róla, hogy csupán egy kifinomult prediktív szöveggenerátor.Érdekes volt hallani a statisztikákat: a ChatGPT havonta 4,5 milliárd lekérdezést kap, de ez még mindig csak töredéke a teljes online aktivitásnak (több mint 140 milliárd Google, 80 milliárd YouTube és még több Facebook keresés ugyanebben az időszakban). Az emberiségnek csak mintegy 4%-a foglalkozik aktívan AI-jal, és ennek is csak egy töredéke fejleszti azt.

A szuperintelligencia definíciója

Azt hiszem, a szuperintelligencia fogalma körül még sok a bizonytalanság. Pölö három kritériumot azonosított:

1. Olyan dolgokat tud levezetni az emberiség tudása alapján, amire emberek nem tudtak volna rájönni
2. El tudja dönteni, hogy mesterséges intelligenciával vagy emberrel beszélget (túllép a Turing-teszten)
3. Önfejlesztő képességgel rendelkezik, nem igényel további emberi tanítást

A beszélgetés során felmerült, hogy akár már most is közelebb lehetünk a szuperintelligenciához, mint gondolnánk, csak éppen nem vesszük észre.

Digitalizáció és az AI kapcsolata

A beszélgetés során felidéztem Simon Sinek gondolatait arról, hogy az ipari forradalom idején a kékgalléros munkások állásai voltak veszélyben, az AI korában viszont a fehérgalléros munkák kerültek célkeresztbe. A fizikai munkához képest a szellemi munkákat könnyebb lehet kiváltani AI segítségével.Pölö a digitalizációt két részre bontotta: digitális optimalizálásra (ami lényegében automatizálás) és digitális transzformációra (ahol a működés alapjává válik a digitális technológia). Jó példa erre a zeneipar átalakulása, amely a fizikai hordozókról (bakelit, CD) teljesen átköltözött a digitális térbe. Most pedig eljutottunk oda, hogy az AI akár zenét is generálhat az egyéni ízlésünknek megfelelően.

Az AI szerepe a jövőben

Felmerült a beszélgetésben, hogy egy szuperintelligens AI létrejötte alapvető kérdéseket vethet fel, például a pénz jövőbeli szerepét illetően. Egy AI-nak nem feltétlenül lesz szüksége pénzre a működéshez, csak energiára és hardverre.

AI használata a gyakorlatban

Nálunk a Quattrosoft-nál már kísérletezünk az AI beépítésével, de őszintén szólva még nem tartunk ott, hogy egy AI képes lenne komplex feladatokat megoldani, mint például egy banki rendszer kifejlesztése. Láttam egy videót, ahol egy AI szakértő megpróbálta létrehozni egy weboldalt AI segítségével, de csak egy szép, de teljesen működésképtelen megoldás született.Tapasztalataink szerint a kollégák közül egyelőre csak a nyitottabbak használják az AI-t, és gyakran inkább lassítja, mint gyorsítja a munkát. Például a kódkiegészítésre használva másodperceket kell várni, ami megakasztja a gondolkodási folyamatot - a tapasztalt fejlesztők gyakran gyorsabban gépelnek ennél.

A magyar nyelv és az AI kapcsolata

Az egyik nagy kihívás számunkra a magyar nyelv kezelése. Kis nemzet vagyunk, és a nagy AI modellek betanítási készletének csak ezrelékét, ha eléri a magyar nyelvű anyag. Próbálkoztak magyar fejlesztésekkel is, de úgy tudom, nem tudtak olyan jó eredményt elérni, mint a nagyobb modellek angolul. Ez érthető, hiszen a magyar nyelv rendkívül összetett és limitált forrásokkal rendelkezik.Az ügyfeleinknél további kihívás, hogy nem mindig férnek bele az adatvédelmi megfontolások miatt, hogy dokumentumaikat feltöltsék például a ChatGPT-be. Különösen igaz ez olyan érzékeny területekre, mint a bankszektor. Nem mindenki bízik abban a kijelentésben, hogy az AI nem használja képzésre a feltöltött anyagokat.

Jövőkép

Cégünknél már tavaly kezdtünk el foglalkozni az AI-jal, míg az ügyfeleink most kezdenek eljutni oda, hogy érdemben foglalkozzanak vele. Az AI használatához két irányból közelítünk, egyfelől a fejlesztésben vizsgáljuk a használatát, másrészt a BürOffice-ba való beépítésen dolgozunk a partnereink feladatainak megkönnyítése érdekében.A technikai feladatok mellett kutatásra is használjuk az MI-t. Izgalmas látni, hogy az AI olyan információkhoz való hozzáférést biztosít számunkra, amihez korábban nem fértünk hozzá. Bár a minősége talán nem éri el a Gartner vagy hasonló elemzők színvonalát, de a válaszok 80-85%-a használható, ami egy KKV számára jelentős előrelépés.A jövőre nézve pozitívan tekintek az AI és az emberi szakértelem együttműködésére. Továbbra is szükség lesz az emberi tapasztalatra, különösen a komplex problémák megoldásában és a megbízható információforrások biztosításában.Ez volt a podcast főbb gondolatainak összefoglalója. Köszönöm a figyelmet!